2015. május 20.
Ez a bejegyzés néhány ismert, és kevésbé ismert tényt hivatott alátámasztani a szénhidrátok és a glikémiás index kapcsolatáról. Ezek ismerete cukorbetegek számára nagyon fontos, de a betegség megelőzésének szempontjából sem elhanyagolható. Nézzük meg először mit érdemes tudni a szénhidrátokról.
 |
Szénhidrátok
A szénhidrátok más néven szacharidok. A szacharid szó jelentése édes. Ezek szén, oxigén, és hidrogén tartalmú szerves vegyületek. A szervezet számára a legfőbb energiaforrások, és rengeteg molekula felépítésében részt vesznek.
1. Monoszacharidok: Legegyszerűbb szénhidrátok, könnyen oldódnak vízben.
Pl: szőlőcukor /glükóz/, gyümölcscukor.
2. Diszacharidok és Oligoszacharidok: Összetett szénhidrátok. Két vagy néhány monoszacharid molekulából állnak.
Pl: répacukor /szacharóz/, laktóz, maltóz.
3. Poliszacharidok: Bonyolult szerkezetű óriásmolekulák, makromolekulák, nagy számú monoszacharidból állnak.
Pl: keményítő, glikogén, cellulóz.
A poliszacharidok vízben nem, vagy csak nagyon kis mértékben oldódnak. Ezért van, hogy a keményítők ízét nem érezzük édesnek.
A keményítők a növények tartaléktápanyaga, amelyet az ember is képes megemészteni, szemben a cellulózzal ami számunkra emészthetetlen. A különböző lisztfélékben is nagy mennyiségű keményítő található ez okozza a magas glikémiás indexet.
De hogyan kapcsolódik össze a szénhidrát tartalom és a glikémiás index?
A szacharidok csoportosítása
A szénhidrátokat három nagy csoportra osztjuk a molekulaszerkezet bonyolultsága alapján:1. Monoszacharidok: Legegyszerűbb szénhidrátok, könnyen oldódnak vízben.
Pl: szőlőcukor /glükóz/, gyümölcscukor.
2. Diszacharidok és Oligoszacharidok: Összetett szénhidrátok. Két vagy néhány monoszacharid molekulából állnak.
Pl: répacukor /szacharóz/, laktóz, maltóz.
3. Poliszacharidok: Bonyolult szerkezetű óriásmolekulák, makromolekulák, nagy számú monoszacharidból állnak.
Pl: keményítő, glikogén, cellulóz.
A poliszacharidok vízben nem, vagy csak nagyon kis mértékben oldódnak. Ezért van, hogy a keményítők ízét nem érezzük édesnek.
A keményítők a növények tartaléktápanyaga, amelyet az ember is képes megemészteni, szemben a cellulózzal ami számunkra emészthetetlen. A különböző lisztfélékben is nagy mennyiségű keményítő található ez okozza a magas glikémiás indexet.
De hogyan kapcsolódik össze a szénhidrát tartalom és a glikémiás index?
Glikémiás index
A vércukorszint emelő hatásuk alapján az élelmiszereket egy 0-100- ig terjedő skálán mérik, ez a glikémiás index /rövidítve: GI/. A skála megmutatja az egyes élelmiszerek 1000 KJ-nyi mennyiségének vércukor emelő képességét a szőlőcukorhoz képest, százalékban. Tehát 100 érték a szőlőcukor, mivel az szinte rögtön felszívódik, megemelve a vércukorszintet. A vércukorszint emelkedése inzulintermelést vált ki, hogy a szervezet képes legyen a szőlőcukor felvételére. A skálát pont ezért először cukorbetegek vércukorszintjének ellenőrzésére is használták.
GI indexe elsősorban a szénhidrátot tartalmazó élelmiszereknek van. A szénhidrátokat a szervezet szinte kivétel nélkül szőlőcukorrá alakítja. Gyakorlatilag az történik, hogy a bonyolultabb szerkezetű diszacharidot, oligoszacharidot és poliszacharidot a szervezet egyszerűbb, monoszacharidá /szőlőcukor/ alakítja.
Három csoportra osztják a 0-100-ig terejdő skálát:
Általánosságban elmondható, hogy a magas GI ételek fogyasztása csak kis mértékben, és a kiegyensúlyozott étrend részeként javasolt, a közepes GI ételek mértékkel fogyaszthatók, még az alacsony GI ételek fogyasztása rendszeresen ajánlott.
Ez a bejegyzés egy sorozat első része. A téma elég száraz, de annál érdekesebb, így megérdemli az alapos körüljárást. A folytatásában a magas és alacsony glikémiás indexű ételek közötti különbségről írok, és tételesen felsorolok néhány kifejezetten alacsony indexű élelmiszert, hogy megkönnyítsem a döntést. A sorozat harmadik részében bemutatom a lisztféléket ebből a szemszögből. Majd az elcsépelt fog-keményre főzött tészta gyakorlati hasznáról beszélek. Remélem hasznos lesz a sorozat.
Bejegyezte:
Három csoportra osztják a 0-100-ig terejdő skálát:
- Magas GI: 70 felett
- Közepes GI: 56-69 között
- Alacsony GI: 55 alatt
Általánosságban elmondható, hogy a magas GI ételek fogyasztása csak kis mértékben, és a kiegyensúlyozott étrend részeként javasolt, a közepes GI ételek mértékkel fogyaszthatók, még az alacsony GI ételek fogyasztása rendszeresen ajánlott.
Ez a bejegyzés egy sorozat első része. A téma elég száraz, de annál érdekesebb, így megérdemli az alapos körüljárást. A folytatásában a magas és alacsony glikémiás indexű ételek közötti különbségről írok, és tételesen felsorolok néhány kifejezetten alacsony indexű élelmiszert, hogy megkönnyítsem a döntést. A sorozat harmadik részében bemutatom a lisztféléket ebből a szemszögből. Majd az elcsépelt fog-keményre főzött tészta gyakorlati hasznáról beszélek. Remélem hasznos lesz a sorozat.
Bejegyezte:
Megjegyzés küldése