Római köményes káposzta leves, sült oldalassal
Jelenleg a kedvenc levesem, szerintem nagyon letisztult ízvilága van. A téli hidegben egyszerűen megunhatatlan és önmagában is megállja helyét az asztalon. Háromféle káposztával, egy pici római köménnyel, és köménnyel készítem, mert remekül kiegészíti a káposzta ízét. Ha a leveshez egy pici cayenne borsot és szója szószt adunk az íze teljesen megváltozik. Nézzük a hozzávalókat....
Hozzávalók:
- 50 dkg oldalascsont
- 3-4 közepes sárgarépa
- 2-3 fehérrépa
- fél zeller és levele a díszítéshez
- fél karalábé
- 2-3 közepes burgonya
- kisebb fej fodros kel fele
- kisebb fej káposzta fele
- 1/4 kg kelbimbó
- szárított erős paprika
Fűszerek:
- római kömény
- kömény
- só
- bors
- piros paprika
Elkészítés
A helyi hentesnél kapható olyan levescsont, amely gyakorlatilag a borda vége, már nem található rajta annyi hús, mint a sima oldalason, de ebből remek leves készíthető.
A csontot megmossuk és forró vízbe tesszük. Sózzuk, borsozzuk, ízesítjük köménnyel, római köménnyel és erős paprikával. Nagyon vigyázzunk mert ezek erős fűszerek, nem kell belőlük sok. Fél órán át főzzük, közben leszedjük a leves tetején keletkező habot. Beletesszük a zellert, és a karalábét, és további 40-50 percig főzzük.
Ezután a húst, és a zöldségeket kiszedjük, tepsibe tesszük. Paprikával megszórjuk, sózzuk, borsozzuk majd 20-30 perc alatt -közepes hőmérsékleten (150-175 C°)- aranybarnára sütjük.
A levest leszűrjük, beletesszük az apróra vágott répát, fehérrépát, és krumplit, majd újabb 15-20 percet főzzük. A végén jöhet a felkockázott fodros kel, a káposzta és a kelbimbó, ezeknek 5-8 perc elegendő.
Tálalásnál a kiszedjük a levest, a bordát a tetejére tesszük, díszíthetjük zeller zölddel is. Érdemes az asztalra kikészíteni szója szószt, és cayenne borsot is, ezekkel tényleg más lesz a leves ízvilága.
Jó étvágyat!
Bejegyezte:
Megosztom:
Címke:
Leves
Vörösboros-áfonyás vaddisznóragu
Tízből hatan nem annyira rajonganak a vadhús iránt, engem ez persze nem különösebben érdekel, ez a recept a maradék 4 embernek szól.
Sokan nem tudják, de ha a vadhúsokat 30- 60 percig előfőzzük, annak többféle előnye is van. Egyrészt az ismeretlen eredetű húst nagyobb biztonsággal fogyaszthatjuk. Másrészt veszít erős vadas ízéből az étel. Harmadrészt ha ragut főzünk a vízen képződött habot le tudjuk fölözni, így az nem az ételünk megjelenését rontja később.
Az eljárás mindig ugyanaz: A feldolgozott húst fél-egy órára enyhén sós vízben feltesszük főni, a habot lefölözzük róla, és ha letelt a főzésidő folyó vízben leöblítjük. Nézzük a receptet!
 |
Hozzávalók
- 60 dkg előfőzött vaddisznó színhús
- 2 kisebb fej hagyma
- 1 paradicsom
- 1 kisebb paprika
- 3-4 nagyobb burgonya
- 3-4 nagyobb sárgarépa
- 3 kisebb fehérrépa
- Kisebb darab zellergumó
- 50 dkg gomba ízlés szerint választva
- 10-15 dkg áfonya
- 4-5 gerezd fokhagyma
- Fél liter vörös száraz bor
- Fél liter húsleves alaplé
- Zsír vagy olaj
Fűszerek
- Friss kakukkfű
- Friss rozmaring
- Friss tárkony /elhagyható/
- 1 db szárított csili /elhagyható/
- 2 db babérlevél
- Fűszerkömény
- 1 evőkanál almaecet
- Kiskanál mustár
- Pirospaprika
- Só, bors
Elkészítés
A hagymát felkockázzuk, kevés zsiradékon megdinszteljük. /Fontos, hogy már az elején olyan edényt válasszunk, ami később sütőbe is helyezhető./ Ezután jöhet a felkockázott paradicsom és a paprika. Ha ezek összeestek tegyük bele a húst, borsot, fűszerköményt, babérlevelet, pirospaprikát, mustárt, almaecetet, és a csilit.
Hámozzuk meg a zöldségeket, és vágjuk nagyobb darabokra. /A raguban így mutatnak jól és nem főnek szét./ Tegyük az edénybe őket, a maradék fűszerekkel, sózzuk, borsozzuk, és öntsünk rá annyi bort és húsleves alaplét, hogy elfedjen minden egyes alapanyagot, majd tegyük a tetejére a friss áfonyát. A tűzhelyen gyorsan forraljuk össze a hozzávalókat, és rakjuk 175-200 C°-os sütőbe 1,5-2 órára. A sütőben csak egyszer-kétszer keverjük át, hogy ne törjük össze a zöldségeket. Akkor vagyunk készen ha a bor, és az alaplé nagy része már elfőtt, és szépen besűrűsödött az edény alján.
 |
Jó étvágyat!
Bejegyezte:
Megosztom:
Magas vs. alacsony glikémiás index
A sorozat második részében érdekes dolgok következnek, közérthető módon. Megpróbálom elmagyarázni mi a különbség az alacsony és a magas glikémiás indexű ételek között. Beszélek grafikonokról, és azok jelentőségéről. Aztán a tanulságokat levonva megmutatom mit élünk át, fogyókúra közben, vagy amikor betopogunk egy gyorsétterembe, és türelmetlenül várjuk, hogy sorra kerüljünk.
A cikk számomra inkább érdekes, mint tudományos, remélem mindenki számára az lesz!
 |
A bejegyzés önmagában is érthető, de mindenkinek ajánlom a sorozat első tagját, a megfelelő látásmód elsajátítása érdekében. Az első rész itt olvasható:
Az első részben már írtam, hogy az élelmiszereket vércukorszint emelő hatásuk alapján egy 0-100 terjedő skálán mérik.
- A besorolás a következő:
- Magas GI: 70 felett
- Közepes GI: 56-69 között
Alacsony GI: 55 alatt
Vizsgáljuk meg a skála tetejét, és az alsó értékeket.
Magas vs. alacsony glikémiás index
 |
| Forrás: http://cargocollective.com/blinkdesigns/Glycemic-Index-infographics |
Mindkét grafikonon a vércukorszint ingadozását látjuk a bevitt táplálék minősége és az idő függvényében. A szaggatott vonal mindkét esetben az alap vércukorszintet jelenti. Az első grafikonon jól látszik, hogy magas glikémiás indexű ételek hirtelen, és aránytalanul nagy vércukor emelkedést okoznak. Ezeket a típusú táplálékokat a szervezet gyorsabban lebontja, és rövid idő alatt nagy mennyiségű energiát termel, aztán a vércukorszint akár az eredeti érték alá is visszaeshet. A gyors emésztés egyenes következménye, hogy nem társul hozzá hősszántartó teltségérzet, ami újra evésre készteti az embert.
Az alacsony glikémiás indexű ételek ezzel szemben hosszabb időn keresztülés szívódnak fel, ami hosszabb teltségérzettel párosul, így kiegyensúlyozottabb az energiabevitel, aminek belátható következménye a kisebb étvágy és a kiegyensúlyozottabb táplálkozás.
Figyeljük meg a két grafikon közötti ingadozáskülönbséget! Azt mondják az evés örömöt okoz, de miért lehet ez?
Végre kész az ebéd
Minden evést nagy várakozás előz meg, ennek oka nagyon egyszerű. Az evés alapvető emberi szükséglet. A szervezetünk ősidők óta arra van berendezkedve, hogy próbálja elkerülni az éhséget, vagyis túlélni szeretne.
Figyeljük meg az alsó két grafikont! A kiindulási pont mindkét esetben az éhség, ez az a bizonyos várakozás amit az ember türelmetlenül végez. Amikor kész az ebéd, és asztalhoz ülünk egyrészt feloszlik a várakozás okozta feszültség, másrészt a vércukorszint emelkedése jelzés a szervezetnek, ami az elégedettség érzetével válaszol.
Általánosságban elmondható, hogy annál nagyobb, és gyorsabb az elégedettség, minél magasabb GI indexű ételeket fogyasztunk . A magas GI indexű ételek nagyobb boldogságérzetet okoznak, mint az alacsonyak. Akkor miért ne fogyasszunk mindig ilyeneket?
Egyrészt, mert nem egészségesek. Másrészt, mert magasról lehet nagyot esni! Nézzük újra a grafikont! A magas GI indexű ételek nagyobb kedélyingadozást okoznak. Vagyis amikor éhesek leszünk, még nagyobb vágyat és ürességet érzünk, mivel újra szeretnénk ugyanazt érezni mint azelőtt. Ismét jóllakunk, és ismét szörnyen nagy vágyat érzünk az evésre. Ez egy óriási csapda a szervezetnek, és sok mai generációt érintő betegség okozója.
Modern táplálkozási szokásainkra külön iparágak is épülnek, akik nem tesznek mást mint kihasználják gyengeségeinket. Nézzük miért jelentenek nagy kihívást a különböző fogyókúrás trükkök, és mire alapoznak a gyorsétteremek.
A válasz az előző bekezdés. Az átlagember nem kiegyensúlyozottan táplálkozik. Valószínűleg egy lakatlan szigeten az első nap éhen halnánk, nem az abszolút értelemben vett éhség, hanem a nagy mennyiségű étel utáni vágyakozás miatt. Vegyük kiindulási alapnak a kiegyensúlyozott táplálkozást! De gondolkozzunk el azon, hogy miért fogyókúráznánk, ha kiegyensúlyozottan táplálkozunk? Ez egy hülyeség, vagy nem? De igen!
A manapság divatos korlátok között tartott fogyókúra, nem helyettesíti az önfelet evés okozta örömöket, és pontosan erre építenek kitalálói. A tápanyagbevitel felső korlátja ugyanis jóval alatta van annak a szintnek, amihez a szervezet már elégedettségérzetet is társít, így gyakorlatilag azt érzékeljük mintha folyamatosan éheznénk.
A drasztikus váltásként bevezetett fogyókúra ezért vezethet sokszor depresszív magatartáshoz. Gondoljunk csak bele abba az egyszerű ténybe, hogy két csapdába esünk egyszerre. Egyrészt a hirtelen váltással megvont étel növeli az evés iránti vágyat, másrészt ha megszegjük a felállított szabályokat, akkor végtelen elkeseredettséget érzünk. Minden fogyókúrázó egy érzelmi csapdába esik, amiből nagyon nehéz szabadulni.
Adódik még egy nagyon érdekes kérdés ennek a témának a végén. Vajon mikor van vége a fogyókúrának? Valószínűleg soha, mert ha véget vetünk a fogyókúrának az azt feltételezi, hogy ugyanúgy táplálkozunk mint régen, de akkor újabb fogyókúra szükséges. Hát ez ilyen, sajnos!
A fogyókúrás termékek ilyen szempontból az előző bekezdésben mutatott grafikon alsó értékét használják ki, míg a gyorsétteremek a felsőt.
Én személy szerint nem hiszek a fogyókúrában, szerintem kifejezetten megterhelő és egészségtelen, sokkal inkább gondolom azt, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás célravezetőbb.
Figyeljük meg az alsó két grafikont! A kiindulási pont mindkét esetben az éhség, ez az a bizonyos várakozás amit az ember türelmetlenül végez. Amikor kész az ebéd, és asztalhoz ülünk egyrészt feloszlik a várakozás okozta feszültség, másrészt a vércukorszint emelkedése jelzés a szervezetnek, ami az elégedettség érzetével válaszol.
Általánosságban elmondható, hogy annál nagyobb, és gyorsabb az elégedettség, minél magasabb GI indexű ételeket fogyasztunk . A magas GI indexű ételek nagyobb boldogságérzetet okoznak, mint az alacsonyak. Akkor miért ne fogyasszunk mindig ilyeneket?Egyrészt, mert nem egészségesek. Másrészt, mert magasról lehet nagyot esni! Nézzük újra a grafikont! A magas GI indexű ételek nagyobb kedélyingadozást okoznak. Vagyis amikor éhesek leszünk, még nagyobb vágyat és ürességet érzünk, mivel újra szeretnénk ugyanazt érezni mint azelőtt. Ismét jóllakunk, és ismét szörnyen nagy vágyat érzünk az evésre. Ez egy óriási csapda a szervezetnek, és sok mai generációt érintő betegség okozója.
Modern táplálkozási szokásainkra külön iparágak is épülnek, akik nem tesznek mást mint kihasználják gyengeségeinket. Nézzük miért jelentenek nagy kihívást a különböző fogyókúrás trükkök, és mire alapoznak a gyorsétteremek.
Holnaptól fogyókúrázok, ma még zabálok!
A társadalom rákényszerít a fogyókúrára, de miért nehéz azt betartani?A válasz az előző bekezdés. Az átlagember nem kiegyensúlyozottan táplálkozik. Valószínűleg egy lakatlan szigeten az első nap éhen halnánk, nem az abszolút értelemben vett éhség, hanem a nagy mennyiségű étel utáni vágyakozás miatt. Vegyük kiindulási alapnak a kiegyensúlyozott táplálkozást! De gondolkozzunk el azon, hogy miért fogyókúráznánk, ha kiegyensúlyozottan táplálkozunk? Ez egy hülyeség, vagy nem? De igen!
A manapság divatos korlátok között tartott fogyókúra, nem helyettesíti az önfelet evés okozta örömöket, és pontosan erre építenek kitalálói. A tápanyagbevitel felső korlátja ugyanis jóval alatta van annak a szintnek, amihez a szervezet már elégedettségérzetet is társít, így gyakorlatilag azt érzékeljük mintha folyamatosan éheznénk.
A drasztikus váltásként bevezetett fogyókúra ezért vezethet sokszor depresszív magatartáshoz. Gondoljunk csak bele abba az egyszerű ténybe, hogy két csapdába esünk egyszerre. Egyrészt a hirtelen váltással megvont étel növeli az evés iránti vágyat, másrészt ha megszegjük a felállított szabályokat, akkor végtelen elkeseredettséget érzünk. Minden fogyókúrázó egy érzelmi csapdába esik, amiből nagyon nehéz szabadulni.
Adódik még egy nagyon érdekes kérdés ennek a témának a végén. Vajon mikor van vége a fogyókúrának? Valószínűleg soha, mert ha véget vetünk a fogyókúrának az azt feltételezi, hogy ugyanúgy táplálkozunk mint régen, de akkor újabb fogyókúra szükséges. Hát ez ilyen, sajnos!
A fogyókúrás termékek ilyen szempontból az előző bekezdésben mutatott grafikon alsó értékét használják ki, míg a gyorsétteremek a felsőt.
Én személy szerint nem hiszek a fogyókúrában, szerintem kifejezetten megterhelő és egészségtelen, sokkal inkább gondolom azt, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás célravezetőbb.
Irány a Meki!
Gondolkoztál már azon, hogy bár a gyorsétteremekben folyamatos olajszag van, a kaják is kifogásolható minőségűek, és a reklámokkal is folyamatosan átvernek, sokan mégis függenek ezektől a kajáktól. Mi lehet ennek az oka?
 |
Egyrészt nyilvánvaló, hogy ezek az éttermek az ízfokozás mesterei. Olyan ételeket állítanak elő, amelyek megtévesztik az érzékszerveket, így csak a jóra emlékszünk. A másik ok szerintem egyértelműen az, hogy a gyors zabálás egyértelműen örömöt is okoz.
Gyors, mivel nem kell várni az ebédre, mint otthon. A minimális sorbaállással lecsökken a hatalmas sóvárgás az étel után.
A gyorsétteremi magas glikémiás indexű ételek hirtelen, de rövid ideig tartó teltségérzetet biztosítanak (felső grafikon), amit a szervezet egyfajta boldogságbombaként fog fel, olyanok lehetnek ezek szerintem mint a drogok. De mi történik ha ez az érzés elmúlik? Visszavágyunk a gyorsétterembe, mert megint zabálni szeretnénk, olyan ételeket, amelyek gyorsan kielégítik újra vágyainkat. Étteremláncok épültek erre az egyszerű logikára.
Volt már aki megkívánta magában a Mekis salátát? Nem hiszem, mivel alacsony a glikémiás indexe.
A gyorsétteremi magas glikémiás indexű ételek hirtelen, de rövid ideig tartó teltségérzetet biztosítanak (felső grafikon), amit a szervezet egyfajta boldogságbombaként fog fel, olyanok lehetnek ezek szerintem mint a drogok. De mi történik ha ez az érzés elmúlik? Visszavágyunk a gyorsétterembe, mert megint zabálni szeretnénk, olyan ételeket, amelyek gyorsan kielégítik újra vágyainkat. Étteremláncok épültek erre az egyszerű logikára.
Volt már aki megkívánta magában a Mekis salátát? Nem hiszem, mivel alacsony a glikémiás indexe.
A sorozat következő részében bemutatok néhány alacsony glikémiás indexű alapanyagot, és megpróbálom elmagyarázni miért mondják mindig azt, hogy "inkább sokszor egyél keveset, mint egyszer sokat!"
Bejegyezte:
Megosztom:
Címke:
Érdekességek
,
tanácsok
Mangós curry
A curry eredetileg nem létezett az indiai konyhában, a gyarmatokról hazatelepülő angolok találták ki magát a fűszerkeveréket, mert nem tudták elfelejteni az ottani jellegzetes ízeket. Indiában többféle fűszerkeverék frissen őrlésével és pirításával érik el azt az ízvilágot, amit Európában általában a lepkeszegmag, csilipaprika, kurkuma, koriandermag, és római kömény keverésével próbálnak utánozni. Én egy édeskés csípős curry-t készítettem csirkével, aminek jellegzetes ízt a mangó kölcsönöz, csípősségét pedig a thai csili adja meg.
Az angolul bird's eye / madár szem/ névre hallgató csili már viszonylag erősnek számít /Scoville skálán 100,000-225,000/, azonban curry-ban fogyasztva teljesen máshogy csíp, mint a Magyarországon jól megszokott paprikák.
Ez nem egy megszokott étel, de az ételben szereplő összes hozzávaló elérhető ázsiai boltokban.
 |
Hozzávalók:
- 1 db közepes csirkemell vagy 500 g csirke felső-comb filé
- 2-3 újhagyma
- 1 db mangó konzerv
- 1-2 tk madras curry
- 2-3 cm gyömbér
- 1 tk mustár
- 2 kanál mangószósz
- 2-3 thai csili paprika vagy csili
- 3 kk ecet
- 2 kanál szójaszósz
- olaj
- só, bors
Elkészítés:
Egy wokban, vagy serpenyőben nagy lángon olajat hevítünk. Beledobjuk a felcsíkozott csirkemellet, amikor már kezd megpirulni hozzáadjuk a szójaszószt, borsot, és tovább sütjük. A szósztól nagyon finom, édes réteg fog képződni a húson, ami így nem szárad ki.
Ezután aprítógépbe tesszük a hagymát, a felkockázott mangót, a curry-t, a mustárt, az apróra vágott csilit, gyömbért, valamint a mangószószt, és pürésítjük. Ha kész ráöntjük a megpirított csirkére és jól besűrítjük a mártást. A végén sóval és ecettel beállítjuk a savasságát.
Ezt az ételt nagyon egyszerű elkészíteni viszont aki kedveli a fűszeres ételeket annak nagyon fog ízleni. Én rizzsel tálaltam, metélőhagyma, és thai csili volt a díszítés.
A képeken a metélőhagyma virága látható, ami gyönyörű, és nagyon jól használható a tálaláshoz. Ugyan olyan íze van, mint az amúgy is sokszor használt zöld szárának. Használjuk bátran ha virágzik!
Jó Étvágyat!
 |
Bejegyezte:
Megosztom:
Címke:
Főétel
A szénhidrátok és a glikémiás index kapcsolata
Ez a bejegyzés néhány ismert, és kevésbé ismert tényt hivatott alátámasztani a szénhidrátok és a glikémiás index kapcsolatáról. Ezek ismerete cukorbetegek számára nagyon fontos, de a betegség megelőzésének szempontjából sem elhanyagolható. Nézzük meg először mit érdemes tudni a szénhidrátokról.
 |
Szénhidrátok
A szénhidrátok más néven szacharidok. A szacharid szó jelentése édes. Ezek szén, oxigén, és hidrogén tartalmú szerves vegyületek. A szervezet számára a legfőbb energiaforrások, és rengeteg molekula felépítésében részt vesznek.
1. Monoszacharidok: Legegyszerűbb szénhidrátok, könnyen oldódnak vízben.
Pl: szőlőcukor /glükóz/, gyümölcscukor.
2. Diszacharidok és Oligoszacharidok: Összetett szénhidrátok. Két vagy néhány monoszacharid molekulából állnak.
Pl: répacukor /szacharóz/, laktóz, maltóz.
3. Poliszacharidok: Bonyolult szerkezetű óriásmolekulák, makromolekulák, nagy számú monoszacharidból állnak.
Pl: keményítő, glikogén, cellulóz.
A poliszacharidok vízben nem, vagy csak nagyon kis mértékben oldódnak. Ezért van, hogy a keményítők ízét nem érezzük édesnek.
A keményítők a növények tartaléktápanyaga, amelyet az ember is képes megemészteni, szemben a cellulózzal ami számunkra emészthetetlen. A különböző lisztfélékben is nagy mennyiségű keményítő található ez okozza a magas glikémiás indexet.
De hogyan kapcsolódik össze a szénhidrát tartalom és a glikémiás index?
A szacharidok csoportosítása
A szénhidrátokat három nagy csoportra osztjuk a molekulaszerkezet bonyolultsága alapján:1. Monoszacharidok: Legegyszerűbb szénhidrátok, könnyen oldódnak vízben.
Pl: szőlőcukor /glükóz/, gyümölcscukor.
2. Diszacharidok és Oligoszacharidok: Összetett szénhidrátok. Két vagy néhány monoszacharid molekulából állnak.
Pl: répacukor /szacharóz/, laktóz, maltóz.
3. Poliszacharidok: Bonyolult szerkezetű óriásmolekulák, makromolekulák, nagy számú monoszacharidból állnak.
Pl: keményítő, glikogén, cellulóz.
A poliszacharidok vízben nem, vagy csak nagyon kis mértékben oldódnak. Ezért van, hogy a keményítők ízét nem érezzük édesnek.
A keményítők a növények tartaléktápanyaga, amelyet az ember is képes megemészteni, szemben a cellulózzal ami számunkra emészthetetlen. A különböző lisztfélékben is nagy mennyiségű keményítő található ez okozza a magas glikémiás indexet.
De hogyan kapcsolódik össze a szénhidrát tartalom és a glikémiás index?
Glikémiás index
A vércukorszint emelő hatásuk alapján az élelmiszereket egy 0-100- ig terjedő skálán mérik, ez a glikémiás index /rövidítve: GI/. A skála megmutatja az egyes élelmiszerek 1000 KJ-nyi mennyiségének vércukor emelő képességét a szőlőcukorhoz képest, százalékban. Tehát 100 érték a szőlőcukor, mivel az szinte rögtön felszívódik, megemelve a vércukorszintet. A vércukorszint emelkedése inzulintermelést vált ki, hogy a szervezet képes legyen a szőlőcukor felvételére. A skálát pont ezért először cukorbetegek vércukorszintjének ellenőrzésére is használták.
GI indexe elsősorban a szénhidrátot tartalmazó élelmiszereknek van. A szénhidrátokat a szervezet szinte kivétel nélkül szőlőcukorrá alakítja. Gyakorlatilag az történik, hogy a bonyolultabb szerkezetű diszacharidot, oligoszacharidot és poliszacharidot a szervezet egyszerűbb, monoszacharidá /szőlőcukor/ alakítja.
Három csoportra osztják a 0-100-ig terejdő skálát:
Általánosságban elmondható, hogy a magas GI ételek fogyasztása csak kis mértékben, és a kiegyensúlyozott étrend részeként javasolt, a közepes GI ételek mértékkel fogyaszthatók, még az alacsony GI ételek fogyasztása rendszeresen ajánlott.
Ez a bejegyzés egy sorozat első része. A téma elég száraz, de annál érdekesebb, így megérdemli az alapos körüljárást. A folytatásában a magas és alacsony glikémiás indexű ételek közötti különbségről írok, és tételesen felsorolok néhány kifejezetten alacsony indexű élelmiszert, hogy megkönnyítsem a döntést. A sorozat harmadik részében bemutatom a lisztféléket ebből a szemszögből. Majd az elcsépelt fog-keményre főzött tészta gyakorlati hasznáról beszélek. Remélem hasznos lesz a sorozat.
Bejegyezte:
Három csoportra osztják a 0-100-ig terejdő skálát:
- Magas GI: 70 felett
- Közepes GI: 56-69 között
- Alacsony GI: 55 alatt
Általánosságban elmondható, hogy a magas GI ételek fogyasztása csak kis mértékben, és a kiegyensúlyozott étrend részeként javasolt, a közepes GI ételek mértékkel fogyaszthatók, még az alacsony GI ételek fogyasztása rendszeresen ajánlott.
Ez a bejegyzés egy sorozat első része. A téma elég száraz, de annál érdekesebb, így megérdemli az alapos körüljárást. A folytatásában a magas és alacsony glikémiás indexű ételek közötti különbségről írok, és tételesen felsorolok néhány kifejezetten alacsony indexű élelmiszert, hogy megkönnyítsem a döntést. A sorozat harmadik részében bemutatom a lisztféléket ebből a szemszögből. Majd az elcsépelt fog-keményre főzött tészta gyakorlati hasznáról beszélek. Remélem hasznos lesz a sorozat.
Bejegyezte:
Címke:
Érdekességek
,
tanácsok
Pasta spinacio
Rengeteg fajta tésztát készítek. Mégis az jutott eszembe, hogy a blogon még nem szerepel sajnos egy sem. Ezt a hiányosságomat pótlom most. Van egy kedves barátom, aki munkájából kifolyólag gyakran jár Olaszországban, nagy szerencse ez nekem. Különböző formájú tésztákat exportál számomra, amelyek itthon csak nehézkesen érhetők el. Ezt most ezútal is szeretném megköszönni:
Kösz Márton!
Tegnapelőtt brutálisan kívántam a zöldségeket. Felkerekedtem tehát a szokásos bevásárló túrámra. A végeredmény egy egészséges tésztaétel lett, ahol a zöldségek egyértelmű győzelmet aratnak a tészta felett. Mutatom a receptet....
Jó Étvágyat!
Bejegyezte:
Megosztom:
 |
Hozzávalók:
- 1 db zsenge cukkini
- 500 g brokkoli
- 250 g bacon
- 450 g spenót /egy csomag fagyasztott/
- 1 db közepes poréhagyma
- 500 g száraztészta /Én 300 g simát és 300 g gluténmenteset használtam./
- 1,5 dl laktózmentes tej
- 3-4 gerezd fokhagyma
- koktélparadicsom a tálaláshoz
- 3-4 kanál balzsamecet
- 3-4 kanál fehérborecet
Fűszerek:
- só
- bors
- cukor
- szerecsendió
- lestyán vagy bazsalikom
Elkészítés:
A bacont felkockázzuk, de legjobb ha felkockázva vesszük. Hozzáadjuk a balzsamecetet és egy serpenyőben jól lepirítjuk. -Sokszor használom a balzsamecet és az érlelt húsok kombinációját. Ha jól megsütjük például a bacont egy pár kanál balzsamecettel, az ecet elkezd karamellizálódni és zseniális ízt kölcsönöz a húsnak, ami adott ételben külön is dominálhat, mint például itt is. Arra ezért vigyázzunk, hogy tapadásmentes serpenyőt használjunk.-
Közben a brokkolit és a cukkinit felvágjuk és pároló edényben néhány percig (5-10) pároljuk, hogy puha, de még mindig roppanós legyen. Ha kész kiemeljük a párolót. Az edényt amiben pároltunk felöntjük vízzel, ebben fogjuk a tésztát megfőzni.
Ha a bacon megpirult és már ropogós tányérra szedjük. Az edénybe, amiben a szalonnát sütöttük beletesszük a felkarikázott póréhagymát, a fehérborecetet, és jól összepároljuk. Jöhet a spenót. Ha fagyasztott, akkor egyszerűen dobjuk rá a póréhagymára, fedjük le az edényt és zárjuk el a tüzet, hagyjuk 10 percet olvadni. Majd kezdjük el melegíteni adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát és a szerecsendiót, sózzuk, borsozzuk, és kicsi cukorral vagy xilittel édesítjük. Ha felforrt hozzáadjuk a tejet és újraforraljuk, pár percig hagyjuk főni, és zárjuk le a gázt.
Gyakorlatilag készen vagyunk, jöhet a tálalás. A tésztát összekeverjük a szósszal. A tetejére halmozzuk a párolt zöldségeket, amit most sózunk, borsozunk, majd megszórjuk a pirított szalonnával. A tetejére én lestyánt tépkedtem, ami jól kiegészíti a bacont, de ha nincs otthon a bazsalikom is megfelelő.
 |
Megosztom:
Húsvéti reggeli variáció
Hosszú estét zártam tegnap. Úgy tudnám talán legjobban megfogalmazni, hogy reggelire pont hazaértem. Gondoltam gyorsan bedobok valamit és lefekszem aludni. Ezzel az a baj, hogy nem lehet gyorsan reggelizni, ha az ember le is szeretné fotózni amit eszik. Ez az étel márpedig megérdemelt egy képet.
Kissé talán szokatlan ünnepi reggeli következik. Senki ne gondolja, hogy nulla alvással vagyok olyan elvetemült, hogy egy ilyenbe beleállok. Elkészítése édesanyám keze munkáját dicséri, én csupán a tálalást mondhatom magaménak.
A rövid történet szerint időnként sikerül úgy szervezni a családot, hogy mindenki hazajöjjön. Egy évbe párszor édesanyám kacsamájat, és kacsatepertőt csinál, és összeülünk reggelire. Ez az alkalom most pont húsvétra eset.
 |
Hozzávalók:
- 1 db hízott kacsamáj kb. 1 kg
- fokhagyma ízlés szerint
- 3-4 kg kacsaháj
- zöldség minden mennyiségben
Elkészítés:
Az elkészítés nagyon egyszerű. A hájat szépen megtakarítjuk, mivel senki sem szeret sült tollat enni. Talán ez az amire legjobban oda kell figyelni. Egy nagy edényben lassú tűzön feltesszük sülni.
A kacsamájat megmossuk. Fokhagyma gerezdekkel tűzdeljük úgy, hogy egy vékony pengéjű késsel apró bemetszéseket ejtünk a májon, és beledugdossuk a fokhagymát. Figyeljünk oda, hogy a fokhagyma ne lógjon ki, mert nagyon könnyen megég. Ha a háj elég zsírt engedett ki magából, akkor egy külön edénybe átmerünk annyit, hogy ellepje a májat és lassú tűzön sütjük. Csinálhatunk tűpróbát, de ha úgy érezzük nemsoká kész vagyunk, pár percig süssük nagy lángon is.
A máj elkészítési ideje kb. 40 perc 1 óra, attól függ ki hogyan szereti. A tepertőt addig kell sütni, amíg kopogós nem lesz.
A máj elkészítési ideje kb. 40 perc 1 óra, attól függ ki hogyan szereti. A tepertőt addig kell sütni, amíg kopogós nem lesz.
Ha kész sok zöldséggel tálaljuk!
Bejegyezte:
Megosztom:
Címke:
Reggeli
Húslében párolt zöldségek
Ha egy szóban kellene megindokolnom, hogy miért ne legyünk vegetáriánusok az a szó a húsleves lenne. Minden normális, és nemnormális magyar családban hétvégén legalább egyszer az asztalra kell kerülnie. Az általam mutatott étel majdnem vegetáriánus, a húslevest leszámítva, aki szeretné csinálhatja zöldségalaplével is. A recept remek módszer arra, hogy ne a vasárnapi húslevest együk a hét közepéig.
Megmutatom én hogyan csináltam, de mindenki olyan zöldséget és fűszert tesz bele amilyet szeretne. Végre felkutathatjuk a hűtőben rejtőzködő életmódot folytató zöldségeket...
 |
Hozzávalók:
- csirkehúsleves
- 4-5 db közepes krumpli
- 1 nagy fej hagyma
- 1 cékla
- 2 közepes sárgarépa
- 2 fehérrépa
- 3-4 fokhagyma
- 3-4 kelbimbó
- 3-4 rózsa karfiol
- fél kelkáposzta
- fél zeller
- fél karalábé
Fűszerek:
- só
- bors
- őrölt nemes paprika
- szerecsendió
- 1 ág friss rozmaring
- 2 ág friss tárkony
- 2 ág friss kakukkfű vagy citromos kakukkfű
Elkészítés:
A zöldségeket a kelbimbó, kelkáposzta, és a karfiol kivételéve a kerámia tálba tesszük. Sózzuk, borsozzuk, és teszünk rá egy kevés paprikát. /A fotón a húslé nem a paprikától vöröses színű, hanem a céklától./ Felöntjük annyi húslével, hogy a ellepje a tál tartalmát és a fűszernövényeket a tetejére tesszük. Így ha esetleg ízük túl erős lesz a kóstolásnál ki tudunk venni belőlük.
Felhelyezzük a kerámia tál tetejét, és 200-220 C° fokos sütőbe tesszük. Ízlés szerint eldönthetjük, hogy egy sűrű levest szeretnénk enni, vagy egy tartalmas főételt. Ha levest, akkor ha megfőnek a zöldségek gyakorlatilag kész vagyunk. Én főételként jobban szeretem, így 2-2,5 órát sütöm a sütőben, hogy kevés leve maradjon csak. 15-20 perccel a sütési idő lejárta előtt belerakom a maradék zöldségeket.
Ebben a rossz időben egy tartalmas, és tápláló étel sohasem árthat.
Mutatom mit látunk ha benézünk a sütőbe:
 |
Jó étvágyat!
Bejegyezte:
Megosztom:
Megosztom:
Eper-rebarbara saláta
Két hét után jelentkezek megint recepttel. A blog elindult, de volt még javítanivaló rajta, és úgy gondoltam utána pihenek kicsit. Köszönöm azoknak, akik észrevétellel éltek, és megosztották velem az esetleges hibákat.
A következő recept egyszerű lesz mégis kihívó, és dekoratív. Egy saláta aminek nem csak remek íze, de csodálatos illata is van. A párosítás szokatlan lehet, de a megszokott rebarbara-eper kombinációhoz jól illik a narancs, és a narancsos dresszing, a mozzarelláról nem is beszélve. A tejérzékenyek egyszerûen el is hagyhatják a sajtot, vagy helyetesíthetik kemény sajtokkal például parmezán forgáccsal. Mutatom a receptet....
 |
Hozzávalók /4 személyre/:
- 1 db jégsaláta
- 8-10 szem eper
- 2 kisebb narancs
- 2 db 125 g mozzarella /elhagyható vagy helyettesíthető más sajttal is/
- 1 kisebb, friss, zsenge rebarbara szár kb. 20-25 cm
- 2 narancs leve
- 1 evőkanál balzsamecet
- 1 evőkanál almaecet
- 1 kiskanál méz
Elkészítés:
A salátát megmossuk, összetépkedjük, és tányérra halmozzuk. A narancsot meghámozzuk az alját levágjuk, hogy megálljon a vágódeszkán és egy éles késsel kifilézzük, majd a salátára tesszük. Felvágjuk az epret. A rebarbarát megmossuk ,meghámozzuk nagyon vékonyra szeleteljük, mert nyersen savanyú, és a salátára szòrjuk. Rebarbarának csak a friss, zsenge szárat használjuk, az elöregedett, megvastagodott szár alkalmatlan ehhez a recepthez, valamint nemkell sok belôle, mintegy fûszerként használjuk. A növénynek csak a szárát fogyasszuk a levele alkalmatlan konyhai felhasználásra!
Elkészítjük a dresszinget, ami nagyon egyszerű, de mostanában nagy kedvencem lett. Egy narancs levét kifacsarjuk és elkeverjük a mézzel, balzsamecettel, és almaecettel majd a salátára öntjük. Végül rátépkedjük a mozzarellát, alaposan borsozzuk, és kicsit sózzuk.
Ez a saláta nagyon mutatós, fogyaszthatjuk magában, de sültek mellé is kiváló.
Jó étvágyat!
Jó étvágyat!
 |
Bejegyezte:
Megosztom:
Balzsamos vaddisznó borda
Egy jó-barátom intézett nekem szép, friss, fiatal vaddisznó húst, amit ezúton is köszönök neki. A szombat délutánom azzal töltöttem, hogy szépen feldolgoztam további felhasználásra, és ha már játszottam vele, jutalmul fáradozásaimért pácoltam be egy adag oldalast.
 |
Hozzávalók
- 1-1,5 kg oldalas
- 1,5-2 dl olaj
- 4-5 ek balzsamecet
- 3 közepes vöröshagyma
- 5-8 fokhagyma
- 2,5-3 dl vörösbor
- fél citrom leve és reszelt héja
Fűszerek
- kakukkfű
- rozmaring
- 5-6 babérlevél
- 1 db chili paprika
- pirospaprika
- só
- bors, fehérbors
- kicsi cukor
Elkészítés
A húst egy nagyobb, zárható, műanyag tálba tesszük. Külön tálba elkészítjük a pácot. Felkarikázzuk a hagymát, fokhagymát. Beletesszük az olajat, balzsamecetet, vörösbort és ízlés szerint a fűszereket, a cukor és a citrom kivételével. Fontos, hogy csak a sütésnél sózzunk és a pácba ne tegyünk sót!
A kész pácot alaposan elkeverjük és a húsra tesszük. Rázárjuk a fedőt és összerázzuk. A húst egy-két napig pácoljuk úgy, hogy néha rázogatjuk. A rázásra azért van szükség mert a hús levet ereszt, amit pácolás során szeretnénk elkeverni a páclével.
Sütés
Az oldalast kerámia tálba tesszük, alufóliával lefedjük, és 200 C°-os sütőben 1 órát sütjük. Azután levesszük a fóliát, és 170 C°-on időnként forgatva ropogósra sütjük. Körülbelül 30-40 percet igényel. 10 perccel a sütés lejárta előtt reszelünk rá citromot, ráfacsarjuk a fél citrom levét, teszünk rá fokhagymát, és egy nagyon kicsi cukrot, amit szépen rásütünk.
 |
Én párolt répával, fehérrépával, édesburgonyával, burgonyával és friss salátával tálaltam. Nem akartam még nehezebbé, zsírosabbá tenni ezt az ételt.
Jó étvágyat!
Bejegyezte:
Megosztom:
Címke:
Főétel
